Látnivalók
Mezőkövesd 17 ezer főnyi lakosával a Bükkalja és az Alföld találkozásánál fekvő település, amelynek 1464-ben adományozott városi rangot Mátyás király. Mezőkövesd arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, a fejlett ipari, valamint a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt tükröződnek.
A Zsóry Fürdő gyógyvize, a gazdag matyó népművészeti kincs és a mozgalmas kulturális élet méltán tette ismertté településünket hazánkban, Európában és szerte a világon. Elődeink és a ma itt élők vallásos lelkületét hirdetik a város templomai, őseink iránt érzett tiszteletünk jele a múzeumok, gyűjtemények gazdag tárháza.
A Matyó Örökséget bemutató Matyó Múzeum 2006-ban elnyerte az "Év Múzeuma" megtisztelő címet. A Szent László tér képét meghatározó épület előtt látható Kisjankó Bori, a „százrózsás íróasszony”,mintatervező mellszobra. A tér névadója az itt magasodó Szent László Templom, melynek érdekessége a matyó nép minden korosztályának népviseletét megörökítő freskó.
A parókia falán emléktábla jelzi, hogy 1806-ban egy éjszakára itt őrizték menekítésekor a királyi koronát. Hunyadi János és I. Ferenc József egykori látogatását is emléktábla őrzi.
A térrel szemben, a Városi Galéria előtti kis parkban Mátyás Király mellszobra áll, aki a husziták elleni küzdelemben őt támogató Mezew Kewesdnek 1464-ben mezővárosi rangot adott.
A Hősök terén kapott helyet a summás szobor, az 1956-os márvány emlékmű csúcsán a szétlőtt templom makettjével, valamint az 1848-49. évi szabadságharc százéves évfordulóján emelt obeliszk.
1979-ben nyitotta meg kapuit a Hajdu Ráfis János magánygyűjteményéből álló Mezőgazdasági Gépmúzeum. Az Európában egyedülálló kiállítás gépeink őseinek, őseink gépeinek állít emléket. A százévesnél idősebb, működőképes gépmatuzsálemek mellett bemutatja a tipikus matyó gazdasági portát istállóval, ólas kerttel. Az Iskolatörténeti Gyűjtemény korhűen berendezett tantermében megtekinthetőek az 1920-as évekből származó bútorok, használati tárgyak és szemléltető eszközök.
A Kavicsos-tó körül a Millennium Emlékparkban épült a Jézus Szíve Plébánia új, esztétikusan modern kéttornyú temploma.
A skanzen jellegű Hadas megőrizte a régi településszerkezetet. A városrész nevét az egykoron úgynevezett hadakban élő, egymással rokonságban álló családokról kapta. A 150 éves parasztházakban alkotóműhelyek működnek, melyek általában nyáron naponta 10-17 között, egyéb időszakokban bejelentkezéssel látogathatók. A Hadas kapun áthaladva Kovács Szabolcs népi iparművész Bútorfestő Alkotóházához érkezünk. Az itt található „tulipános láda” 1887-ben készült. Pető Anna Mézeskalácsos Tájházában egyedi állandó mesekiállítás látható, ahol klasszikus mesék (Hamupipőke, Csipkerózsika, stb.) elevenednek meg mézeskalácsból.
A Népi Művészetek Háza a Matyó Néptáncegyüttes otthona, míg a Táncpajta folklór rendezvények helyszíne. Szomszédjában található a Kisjankó Bori Emlékház ,a mintatervező eredeti bútoraival korhűen berendezve. A közeli Tulipános Hímzőműhellyel szemben kapott helyet a Játékház – Gyékényes Alkotóház. Mellette a nagy mesemondó, Gari Takács Margit Emlékházában népi hangszerkiállítást lehet megtekinteni.
Az üvegcsiszoló gémeskúttal szembeni műhelyét is szabadon lehet látogatni. Az 1817-ből származó Festőművész-Szövőház faragott kőablakai egyedülállóak a Hadasban. A vele szemben lévő Tűzzománcos Házban tűzzomác és pasztellkép kiállítás tekinthető meg. Innen nem messze Fehér Tibor népi iparművész a nádfedeles Fazekasházban készíti díjnyertes alkotásait.
